Felkészülés az első rebirthing légzésre

Leonard Orr ajánlása alapján kérlek fontold meg az alábbiakat az első Rebirthing energialégzés előtt:

1. A légzés során testérzeteid lehetnek és érzelmi átalakuláson mehetsz keresztül. Ezt nem a légzés váltja ki, hanem az okozza, hogy a légzés hatására feloldódnak a testemlékezetben tárolt feszültségek, amelyek az éveken át nem megfelelő lélegzés hatására felgyülemlettek benned.
2. A gyöngéd folyamatos légzés hatására egy rendkívül ellazult állapotba kerülsz, mely szintén felszínre hozza az elfojtott érzéseket és feszültségeket. Ezek a testből és elméből származó érzések okozzák a fiziológiai tüneteket, és amennyiben a relaxált állapot nem teljes, a hozzá kapcsolódó érzelmeket.
3. Fontos ezzel tisztában lenni, mivel a fizikai tünetek félelmet okozhatnak, ami blokkolja a légzést, feszültté teszi a testet és a tünetek még intenzívebbé válnak, hiszen a fájdalmak forrása leginkább a félelem.
4. Minél hatékonyabban lélegzik valaki, amikor jönnek a tünetek, annál könnyebb elengedni a tárolt feszültséget. Ezért fontos a vezető utasításait követni a lélegzés során.
5. Hiba azt a következtetést levonni, hogy a kellemetlen testi tüneteket a lélegzés okozza, mert amiatt félni fogsz a lélegzéstől és az csak megnehezíti a következő alkalmakat.

(Forrás: Leonard Orr: The Story of Rebirthing Breathwork,2002)

A transzlégzés potenciális veszélyei

Találkoztam olyanokkal, akik nem megfelelő légzésvezetés mellett negatív élményben részesültek, azaz nagyon rossz élménnyel szálltak ki a folyamatból és benne ragadtak testileg-lelkileg abban a rossz állapotban.

Ez gyakran csoportban fordul elő, ahol a melléjük rendelt pár (ha van), bár ott ül mellette, nem tud segíteni neki feldolgozni az élményt, amit átél. Az is probléma lehet, hogy a csoportvezető által mindenki számára diktált tempó illetve a csoportban alkalmazott zene nem az egyén saját légzésritmusának felel meg.

Ilyen értelemben biztonságosabb egyedül lélegezni, mert ott abbahagyod, mielőtt veszélyes terepre érnél. Ha más vezet téged úgy, hogy rögzített ritmust vár el, akkor nem érzi a te határaidat és belehajt olyanba, ahol nem tud követni. 

Egyéni légzés alkalmával is hallottam már kellemetlen zárást, ott is csak a légzést kísérő hozzá nem értése miatt fordult elő „beleragadás” a kellemetlen élménybe. A légzéskísérőnek tudnia kell, hogy a görcs, a fájdalom, a sírás mind-mind természetes jelenségek, de nem kizárólagos történések. A gyógyuláshoz elengedhetetlen, hogy a légzést végző személy eljusson a fájdalom feloldásáig. A "nem szabad kiszállni, amíg nem harmonizálódott minden" nagyon egyszerű szabály, de erő kell a betartásához. A légzéskísérő részéről is, ami a sok tapasztalatból származik, és persze a lélegzőnek is ki kell tartania.

Nagy felelősség ez.

Leonard Orr sem  követeli meg, hogy aki légzést kísér, bármilyen speciális végzettséggel rendelkezzen. Én ezzel nem értek egyek, hiszen elég mélyen kotorászunk a tudattalanban. Hogy csak egy példát emeljek ki: ismerni kell az elhárító mechanizmusok létét és létjogosultságát, hiszen a légző személy pszichéjében fontos falakat törünk át. Ez nem veszélytelen.

Az én felelősségvállalásomra ebből a szempontból az jellemző, hogy maximálisan figyelek a személy saját ritmusára. És a légzés, amit én használok Rebirthing során, teljesen gyengéd.

A légzés nem a miénk

A Rebirthing lényege egy tőlünk függetlenül létező energia. Ezt a Dethlefsen-Dahlke szerzőpáros (1991) így fogalmazza meg:
"A légzés nem a miénk, nem tartozik hozzánk. A lélegzet nincs bennünk, mi vagyunk benne. A lélegzet folyamatosan összeköt minket valamivel, ami túl van a teremtésen és túl van a formán. A légzés gondoskodik arról, hogy a metafizikával (szó szerint: ami a természeten túl van) való kapcsolatunk ne szakadjon meg. Úgy élünk a légzésben, mint egy nagy anyaméhben, mely messze túl van kicsiny, korlátozott létünkön - ő maga az élet, az az utolsó nagy titok, amelyet sem megmagyarázni, sem definiálni nem tudunk, csak megtapasztalni, ha kinyílunk, s hagyjuk, hogy át- meg átjárjon bennünket. A légzés az a köldökzsinór, amelyen át az élet folyik belénk. A légzés gondoskodik arról, hogy az élettel való kapcsolatunk fennmaradjon." (123.o.)

A rebirthing-élmény

Nehéz megfogni, mit is élhet át az ember energialégzés során, szavakkal nem kifejezhető. Álljon hát itt egy kép Oláh Marcitól sejtetésképp. Köszönet neki.

A születési trauma és az újszülöttek

Leonard Orr és tanítványa, Heike Strombach szerint (személyes közlés) nincs "hasfájós" csecsemő. Születési traumás van.
Ha a Leboyer-féle gyöngéd születést összehasonlítjuk az oxitocinnal turbósítottal, és ráadásul tudjuk - mind Groftól, mint saját regressziós élményeink alapján - hogy micsoda halálfélelmet okoznak a méhösszehúzódások a baba számára, nem nehéz elképzelni, milyen sokkos állapotban érkezik meg erre a világra a gyerekek nagy része, akik hagyományos kórházi szülésben részesülnek.
A jó hír az, hogy gyerekeket is lehet rebirthingelni. (Heike Németországban nagyon szép történetet mesélt erről.) Ha azt látnám a saját kislányomon, hogy nyomott hagyott rajta a szülés (minden előzetes felkészítés és készülés ellenére - ki fogom próbálni. Majd beszámolok az eredményről.

Min múlik a légzés sikeressége?

A rebirthing-légzés mindenkinél működik, csak az a különbség, hogy mennyire. Ez függ a személyiségtől természetesen, a megoldandó feladatok bekövesedettségétől, az ego elhárító mechanizmusaitól, stb. Ha valakinek sok elvégzendő munkája van, akkor sokat kell lélegezni, hogy ugyanoda jusson, mint azok, akiknél sok minden meg van már dolgozva, és esetleg (meditációs, relaxációs gyakorlatok, stb.) révén könnyebben jutnak el abba a különleges, másik birodalomba. De mindenki be tud lépni az ajtón. Csak abban van különbség, milyen messzire merészkednek és milyen tempóban...

Mi történik egy rebrithing-ülésen? 2. rész

Az először érkezővel természetesen tisztázzuk a felmerülő kérdéseket, bizonytalanságokat, de nem érdeme "túlbeszélni" a dolgokat. Annak sem vagyok híve, hogy kivesézzük a problémát, aminek a megoldására a kliens szeretné alkalmazni a módszert. Ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy az a probléma, amit ő annak vél, vagy hogy fel fogja ismerni, hogy a légzés során átéltek hogyan kapcsolódnak a problémájához közvetlenül. Nekem az a modellem erre, hogy az emberben van egy lista a megoldandó feladatokról, hogfy miket kell átdolgoznia, megmunkálnia, de ennek a listának a prioritási sorrendje nem biztos, hogy tudatos is a személy számára. Én jobb' szeretem a légzés által meghívott isteni energiára bízni annak kiválasztását, hogy mit kell feloldani, és ez - gyakran - át fogja írni a listánkat is.
Ez ellentmond, tudom, saját első élményemmel, ahol megfogalmaztam az elakadásom természetét, de ez valódzínűleg annyira időszerű kérdés volt, és annyira betöltötte a tudatomat, hogy épp ott történt meg az áttörés, ahol nekem arra tudatosan is legjobban szükségem volt. Ez természetesen mindenki másra is igaz, tehát lehet égető problémát hozni - de velem enm érdemes beszélni róla (hiába vagyok pszichológus) - mert az nem fogja befolyásolni a gyógyulást.

Rebirthing - a gyengéd módszer

A Rebirthing nagyon lágy és gyengéd. Tud drámai és katartikus lenni, de csak akkor, ha ennek van itt az ideje. Összességében - és ez 10-20 alkalom után a cél - a Rebirthing az energia nagyon finom megélését teszi lehetővé. Addig pedig szépen tisztul az ember, de csak olyan tempóban és mélységben, amely az illető számára természetesen hozzáférhető, a légzést levezető személy nem irányít, hanem csak kísér.

Megjegyzés: Köszönet Tornyossy Máriának, aki felhívta figyelmemet arra, hogy a vivation légzés is a gyöngéd transz létrehozásával működik.

Irányítható-e a rebirthing?

Igen is és nem is.

A Rebirthing-légzéssel meghívott energia oda megy, és azt teszi rendbe, ahol a legnagyobb a gubanc. Ha éppen nagyon foglalkoztat valami, nagyon aktuális, hogy megold, tele van a fejed vele, akkor ezt fogja érinteni, mert annyira eltelíti az egész rendszeredet, hogy az energia nem tud mélyebbre hatolni, csak ha eltakarította az útjában álló akadályokat.
Ugyanakkor a rebirthing mindig "a történet mögötti történetet" találja meg, azaz egyáltalán nem biztos, hogy az fog történni, amire te tudatosan számítottál. Lehet, hogy még az sem felismerhető egyértelműen, hogy ez "oda" hat. De biztos, hogy -ha áttételesen is-, de gyógyít, és ez akkor is működik, ha te nem látod ezt tudatosan.
Ez az isteni energia engem mindig alázatra és nem-beavatkozásra késztet, mert ő mindig jobban tudja nálunk, mit kell megoldani - és azt hogyan tegye.

Mi a különbség a transzlégzés és a rebirthing közt?

A rebirthing annyiban különbözik a transzlégzéstől, hogy sokkal lágyabb a légzés (pl. nem szájon át történik, nem kell "huhogni", stb.), és nincs zenei "aláfestés", tehát teljesen magadtól, a saját erődből, a saját tempódban, a saját intenzitásoddal lépsz be egy más világba. Ennyiben hasonlít a transzlégzéshez természetesen: mindkettőnek az a célja, hogy módosult tudatállapotba kerülve egy addig számodra ismeretlen birodalomba lépj (ami lehet a te tudattalanod vagy a szellemi világ). Éppen ezért nem csináljuk a rebirthinget csoportosan (ez Leonard Orr egyértelmű ajánlása és az én személyes véleményem is). Teljesen ismeretlen területre merészkedsz, és itt olyan tapasztalataid lehetnek, amihez egyéni vezetés kell. Ezt csoportban nem lehet megcsinálni. Több kliensem is jelezte, hogy túl van transzlégzésen, és nagyon kellemetlen következményekkel járt, hogy nem volt mellettük gyakorlott és képzett vezető. Én pszichológusként és gyakorlott légzőként teljes felelősséggel kísérlek végig az úton.

Megjegyzés: A transzlégzés szót elég átfogóan használom itt, nem véletlenül, ugyanis ez alatt nagyon sokan a csoportban, zenére végzett holotrophoz legközelebb álló légzést értik alatta. (Legalábbis itt Debrecenben sokan.) Igazság szerint a transzlégzés gyűjtőfogalom és minden módosult tudatállapotot létrehozó légzéstechnika besorolható ide.)

Mi a trükk?

Többen meglepődtek, milyen egyszerű technikailag a Rebirthing-állapot létrehozása. Hogy csak lélegezni kell. És az sem egy nagy hókuszpókusz - hiszen nem is csak egyetlen fajta légzéssel lehet ebbe a módosult tudatállapotba kerülni.
Hogy lehet ez? Úgy, hogy a lélegzet csak egy kapu az energiához, amivel a kapcsolatot keressük és nem maga az energia. Ha elég kifinomultak lennének az érzékeink, ezt az energiát lélegzet nélkül is éreznénk (ahogy pl. a meditációs gyakorlatokban messzire jutottak érzik is).

Fájdalom

Azt nem ígérem, hogy nem fog fájni.
A rebirthing-légzés által meghívott energia úgy működik, mint egy jó sebész. Megtalálja, feltárja és kitisztítja a sérült területet. Csak érzéstelenítés nélkül. Egy seb feltépése bizony fáj, akármilyen jellegű is a probléma.
De tudni kell - és a gyötrelem közben észben tartani - hogy ez a seb egyszer s mindenkorra eltűnik az életedből, ha teljes valójában meg mered élni a fájdalmat, bele mered engedni magam. Ha menekülsz előle, nem lehet feloldani, így örökké ott fog kullogni a nyomodban.
Persze ez nagyon nehéz - ezért is kell a kísérő, hiszen egyedül szinte lehetetlen a mélyére menni ennek a szenvedésnek. De megéri.
A rebirthing energialégzés kapcsán teljesen helytálló a mondás: egy nagy levegőt kell venni és túl-lenni rajta.

A személyiség alakulása a születés fényében

Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? Ilyen kérdés az, hogy a születés határozza-e meg a személyiség alapmintáját, hiszen ez az első komoly pszichés alapélmény, mely imprinting jelentőségű. Felismerve, hogy mi volt az a tapasztalat, amit világra-jöttünknél elsőként megéltünk, sok működésmódunkat, automatikus hiedelmünket megmagyarázhatja. A tudatosítás lehetőséget ad a módosításra, vagy ha erre képtelenek vagyunk is, legalább feloldozást adhatunk magunknak… 
A másik lehetőség - transzperszonális megközelítéssel – hogy a lélek már a születést is a tanulandó lecke alapján választja ki, felvillantva az élet későbbi alapsémáját, így nem a születés formál minket, hanem csak jelzi, mire számíthatunk. Asztrológiai körökben például lehet tudni, hogy a Pluto együttállása az aszcendenssel nehéz születést jelez, ami viszont elképzeléseik szerint egy azt megelőző nehéz halál tükre – úgy jövünk vissza, ahogy távoztunk. Ez utóbbi értelmezés esetén különösen hasznos tudatosan rálátnunk a születésünk által nyújtotta „alapképletre” annak érdekében, hogy életünket egy magasabb tudatossági szinten élhessük meg.

Amennyiben többet szeretnél tudni a születéstípusoktól függő mintáról, látogass el ide.

Hány alkalom szükséges?

Már az első ülés is drámai lehet sokaknak, így akár egyetlen alkalom is elég lehet ahhoz, hogy továbblendüljenek az életükkel - akár évek telnek el egy újabb energialégzésig.
A 10 alkalmat azon tapasztalat alapján ajánlják, hogy ez az az alkalomszám, mialatt a legtöbb dráma lezajlik és a legkínzóbb fájdalmak kiürülnek a testből és a lélekből. Ezt követően nem csak azért lehet kísérő nélkül folytatni a rebirthing-légzést, mert túl vagyunk a nehezén, hanem azért is, mert megtanuljuk a technikát és megismerjük a folyamatot ahhoz, hogy képesek legyünk rajta egyedül is végigmenni.

Nekem az első és a tizedik rebirthing-élményem volt a legátütőbb - és a legemlékezetesebb is. Az elsőről már írtam, most elmesélem a tizediket.

Németországban, Leonard Orr európai oktatóturnéjának egyik (mint kiderült legfontosabb) állomásán történt. Kis csoport voltunk, Leonard, és legközelebbi munkatársa, Heike Strombach oktatott minket, a légzéseket a (rendkívül érett és tapasztalt) csoporttársakkal felváltva végeztük. Közös étkezéseink során egyszer Leonard megkért, hogy ebédeljek vele és egy holland társammal a teraszon.
Hermannal nem bírtunk ellenállni a kísértésnek és természetesen kérdésekkel bombáztuk, tisztáztuk például, hogy az egymástól ellesett különböző technikák (érintés, fizikai támogatás, beszéd és kommunikáció a légzés során) mennyire tartoznak az általa kitalált eredeti rebirthing-légzéshez.
Mint kiderült semennyire - de rendkívül nyitott személyiség révén, teljesen toleránsan viszonyult ezekhez, ha a szükség úgy kívánja.
Nos, úgy kívánta. Ez után az ebéd után én következtem - mégpedig teljesen véletlenül (természetesen nem véletlenül) Hermannal kerültem párba - és mindent elkövettünk, amiről Leonarddal előtte megbeszéltük, hogy nem kell. A légzés során még fel is álltam, meg is fordultam, teljesen szokatlan módon, ahol Herman kellett, hogy fizikailag támogasson, hiszen reszkettem, mint a nyárfalevél. És ha nem mondhatom el neki mit látok, és nem segít tovább kérdéseivel, bizony nem tartanék ott az életemmel ahol.
A légzés során azt érzékeltem, hogy a fejem mögött egy nagy fekete (Drakula, vagy Kékszakáll-típusú) alak áll, és én a foglya vagyok. Nem egyszerűen kikötözve éreztem magam, kampók voltak a testembe vájva, azok tartottak gúzsban - olyan pontokon, ahol évek óta komoly fájdalmaim voltak, és teljesen tehetetlen voltam velük szemben bármilyen hagyományos technikákkal (ez a fájdalom természetesen ezután megszűnt).
Óriási küzdelem következett. A légzés során milliméterről milliméterre dolgozva kiszabadítottam magam és Herman biztatására (iszonyatos akaraterővel)szembefordultam azzal a férfival, aki kihasznált és meggyötört - és ez a személy nem volt más, mint Leonard Orr maga. Megdöbbenésre akkor nem volt erőm, annyira lefoglalt a harc a szabadságomért és az életemért - a légzés adta az erőt, hogy szembefordulva legyőzzem őt, ehhez meg kellett ölnöm. Ő maga adta a tippet, jelezte, hogy fejezzem le és ezt meg is tettem. Halálát követően összeroskadtam, és olyan gyenge voltam, hogy 20 percig nem tudtam megmozdulni - és utána napokig, ugyanis 40 fokos lázam lett ennek a karmikus emléknek az aktiválódásától.
Én számoltam azzal a lehetőséggel, hogy Orr alakját csak szimbólumként használta az elmém, azonban Leonard ezt egyértelműen egy közös előző életbeli emléknek tartotta. Még meg is ölelt, és kvázi bocsánatot kért, ahogy azt mondta: "remélem, mostantól barátok leszünk"... :-)

Elmondani az elmondhatatlant

Még mindig keresem a szavakat ahhoz, hogy az élményt megosszam veletek, akik még nem próbáltátok. De azt lefordítom nektek Deike Begg (1999) könyvéből, hogy milyen hatása van az életetekre (hogy ne csak nekem kelljen hinnetek):

"Ahogy egyre inkább megszabadulsz a múlt terheitől, és azzá az emberré válsz, amilyennek eredendően teremtettél, egyre inkább gondját viseled magadnak. Ez megnyilvánul abban, hogy jobb minőségű ételeket fogsz enni és sportolni kezdesz, új emberekkel ismerkedsz meg, bővül az érdeklődési köröd, sokkal inkább tisztában leszel az életed értelmével. Úgy érzed, hogy itt az ideje, hogy visszaadj valamit a világnak. Lehet, hogy új szakmát kezdesz tanulni, új hobbiba vágsz bele, vagy külföldre költözöl. Előbb vagy utóbb, akármilyen apránként is, de elkezdődik életed munkája. Az életed fokozatosan megváltozik, mintegy magától. A megfelelő emberrel találkozol, megtalál a megfelelő állásajánlat, a partnered megértőbbé válik, az emberek egyre inkább értékelik a társaságodat. Tudatosodik benned, hogy nem csak egy test vagy értelemmel és érzésekkel, hanem egy élő lélek, és hogy az életet sokkal teljesebben is meg lehet élni." (31.o.)


Mindezzel mélységesen egyetértek: saját életem a bizonyosság, hogy a fentiek nem csak üres szavak. Soha nem értettem, mit értenek az alatt, hogy "magasabb rezgésszámon élni". Most már sejtem, mert minden más lett az életemben. Megtaláltam azt a tevékenységet, amely kiteljesíti a személyiségemet és valamit ad a világnak, szép lassan teljesen eltűnt az életemből a cigaretta, az alkohol; a rossz minőségű ételt szabályosan méregnek érzem, és nagyon kifinomult az az érzésem, hogy milyen ingerek "terhelik" az egész organizmusomat (tetsi, lelki vagy szellemi szinten). Persze így nehezebb élni, de érdekes módon meg tudtam teremteni azokat a külső kereteket, amelyek lehetővé teszik, hogy ilyen "válogatósan" éljek. Mert megértettem az "ahogy fenn, úgy lenn" értelmét is. Mert én napi szinten látom, hogy "ahogy benn, úgy kinn".