Üdvözöllek!

Remélem, itt választ kapsz arra a kérdésre, hogy mi is az a rebirthing... Ha nem, várom kérdéseidet az evegvari@gmail.com email-címen!

Szülésélmények rebirthingben

Igen, igen, jól látod, nem elírás. Nem csak születést, de szülést is meg lehet élni egy légzés során - nekem személy szerint olyan sok ilyen élményem volt, hogy mire valóban szülni fogok, már régi ismerősként fogom üdvözölni az érzést... :-)
Begg (1999) egy történetét is felidézném: egy súlyosan depressziós nő kereste meg, akinek óriási nehézséget okozott, hogy ellássa két gyermekét. Már a legelső alkalommal egy reinkarnációs élmény közepén találták magukat: a hölgy ősember volt, aki épp egy barlangban vajúdott. Érezte durva vonásait, és látta maga előtt a megszületett primitív újszülöttet - még a barlang falát is le tudta írni. Mikor gyermekével elhagyta a barlangot, olyan erő töltötte el, amely a nőt a későbbiekben is segítette abban, hogy energikusabbá váljon és jobb anyja legyen a gyermekeinek.
Lehet, tehát, hogy a gyógyítás egy olyan emlék felidézésével történik, ami kapcsolatba hoz minket ősi erőforrásunkkal. Részben én is ezt érzem, hisz a legkevésbé sem félek a rám váró szülésektől, sőt alig várom, hogy összehasonlíthassam az eddig átéltekkel. Ráadásul egy rebirthingben átélt élmény ugyanazzal a megerősítő elégedettséggel tölti el az embert, mint egy beavatkozásmentes valódi szülés, hogy "nahát, megcsináltam!" Leonard Orr kérdésemre, hogy hogyan értelmezzük ezeket a szülésélményeket, azt vetette fel, hogy a magzat azonosul az anyával, és a születés újraélésének egyik formája is lehet ez. Én még egy dolgot éreztem: hogy újabb személyiségrészeim születtek ilyenkor - amelyek a megszületésük által tudatosodtak. Természetesen olyan nőknél, akik már szültek, szülési traumák gyógyító újraírása is megtörténik.
Nagyon fontos, hogy a tényleges, ebben az életben szerzett tapasztalat nem előfeltétele egy ilyen élménynek: a saját példámon kívül - hiszen én még soha nem szültem - Begg (1999) férfiakról is beszámol, akik ezt élték meg.

A félelem feloldása rebirthingben

A rebirthing-légzés által meghívott isteni energia olyan, mint a legjobb sebész: megtalálja a gócot és kivágja. A sérült terület feltárása, maga a műtét fájdalmas - de egy életre megszabadulunk tőle.
A test minden trauma vagy erőteljes érzelmeket generáló esemény lenyomatát tárolja. Ilyen negatív élmény a félelem, a feszültség, amelyektől első lépésként megszabadít minket a rebirthing. Persze nem kellemes érzés, hiszen ezek görcsök formájában jelentkeznek. Sokaknál akár az első 10 ülés is elmehet erre a "nagytakarításra" - és épp ezért van szükség kíséretre ebben az időszakban, mivel nehéz ezen a nehéz időszakon bátorítás nélkül átvergődni és megadóan tűrni az esetleges fájdalmat. De nem győzöm hangsúlyozni, hogy megéri. Ezeket a fájdalmakat (persze nem ennyire koncentráltan)folyamatosan cipeljük magunkkal a nap 24 órájában hosszú éveken keresztül. A légzés során ezeket egyetlen egyszer kell átélni, és soha nem fognak visszatérni többet. (Persze, ahogy Leonard Orr mondta, vannak olyan fájdalmak, amelyeknek nem elég egyetlen alkalom, de néhány üléssel a legmakacsabb probléma is feloldható.)

Félelem nélkül

Ha félelem nélkül élhetnénk, olyan könnyed lenne a létezésünk, amit elképzelni sem tudunk. De nem tudjuk elképzelni, mert mindannyian, kivétel nélkül, akár tudunk róla, akár nem, rengeteg félelmet hordozunk. Minden lépésünket áthatja a bizonytalanságtól, a szeretetlenségtől - és magától a félelemtől való félelem.

Én még a rebirthingtől is féltem. Teljesen lehetetlen volt számomra kísérő nélkül rebirthing-légzést végezni, mert annyira rettegtem. Persze racionálisan fogalmam sem volt mitől, hiszen tudtam, mennyire fantasztikus dolog ez, és veszélyérzetem sem volt. Egyáltalán nem nem tartottam attól, hogy bármi bajom történhetne.
Feltehetően a változás rémisztett, maga az elindulás - ami logikusnak tűnik, ha figyelembe vesszük, hogy 10 hónapra születtem (az én időmben még nem indították be a szülést). Óriási erőfeszítésembe került elkezdenem lélegezni - egész életem szorgosan épített akaraterejének minden morzsájára szükségem volt, hogy belépjek ebbe az ismeretlen birodalomba. Soha, senkit nem láttam még ennyire küzdeni, pedig rengeteg légzést kísértem már végig. Ennek tudatosodása - és kezdődő feloldódása - akkor következett be, amikor egy látó orosz nő, aki a rebirthing-légzésemet vezette, elmesélte utólag, hogy egy angyal állt a fejemnél a légzés elején, és ő segített kitisztítani a fejem annyira a félelem sötét energiájától, hogy el tudjak indulni. Bevallom, nem lepett meg ez az információ. Ismerve belső ellenállásomat, emberfelettinek tűnt a lépés, amit megtettem, amikor beléptem a rebirthing által megnyitott kapun át az ismeretlen földjére. Erre egyedül soha nem lettem volna képes. Áldásnak tartom, isteni ajándéknak, hogy segítséget kaptam ehhez.

LSD vagy rebirthing

A hasonló élmények ellenére van egy nagyon fontos különbség szerintem, ami miatt végeredményként teljesen eltérő tapasztalatra tesz szert az ember.
A rebirthing-állapotot te hozod létre, a teljesen természetesen lélegzeteddel, ha próbáltad, láthatod, mennyire egyszerű módon. Így bármit érzel vagy látsz, azt mind a tiednek fogod érezni és valóságosnak fogod megélni.
Ha azonban LSD-t veszel be, soha nem fogod magadnak érezni az élményeket, mindet az LSD-nek fogod tulajdonítani. Tehát nem épülsz az itt szerzett élményekkel, csak egyszerűen nézed őket, mint a moziban.

Hasonló élmény LSD-vel

A 70-es években módszeresen kísérleteztek az LSD-vel, mivel az emberi psziché olyan tartományait tárták fel vele, amely az addigi hagyományos-tudományos pszichológia számára elérhetetlen volt.
Persze az ott megtapasztalt élmények nem voltak ismeretlenek az indiai guruk számára, hiszen a meditáció és a különböző légzőtechnikák ugyanoda képesek elvinni. Ez a világ gyorsan és könnyen (igazi nyugati mentalitás, nem véletlen, hogy amerikai találta ki) tapasztalható meg a rebirthing által. Míg például a születés újraélése az emberek többségénél az első 10 alkalom során megtörténik rebirthinggel, addig az LSD-üléseken ehhez művészeknek 20, neurotikusoknak 70, pszichotikusoknak pedig 120 alkalom kellett. (Feldmár,1997)

Rebirthing és a kundalini

Nagyon sokat gondolkoztam arról, egyáltalán írjak-e erről. És hogy mit írjak. Mi lehet a helyes kijelentés?
1. A rebirthing olyan, mint a kundalini felébresztése.
Vagy...
2. A rebirthinggel felébreszthető a kundalini.
Biztonságosabb, ha csak annyit mondok, hogy a rebirthinggel átélhető érzések rendkívül hasonlóak ahhoz, amit a kundalini energia megnyilvánulásakor leírnak.

De egy dologban biztos vagyok (és ez megmagyarázza az első mondatot): a rebirthinget nem azzal a céllal kell használni, hogy felébressze bennünk a kundalini energiáját. Mert ez a módszer alázatra és hálára tanít, arra, hogy félretegyük az elvárásainkat.

A személyiség átalakulása

A rebirthinggel létrejött mély állapotban a személyiséget működtető alapminták átírása történhet meg, teljesen átalakítva a személyiséget. Ez nem agymosás. Nem Cipolla vagyok, aki ezt kívülről idézi elő, hanem a lélek belső gyógyító ereje veszi fel a kapcsolatot egy olyan magasabb rendű energiával, amely pontosan tudja, hogy milyen sebet kell megtalálni és begyógyítani.
Ez jóval több, mint amit a hagyományos pszichoterápia nyújtani tud, hiszen ott csak a verbálisan, és gondolkodásunk által hozzáférhető élményekről tudunk beszélgetni - és bár az összefüggséek megértése, saját felelősségünk felismerése fontos, és elengedhetetlen előkészítése egy mélyebb pszichés munkának*, az igazi áttöréseket csak olyan szinten lehet elérni, ahová tudatunk nem ér el...

*Grof LSD-kutatásainak eredményeiből az derült ki, hogy a transzperszonális sík elérése csak a perszonális szféra átdolgozása után lehetséges. Ez a kulcsmomentuma a Maslow-i elméletnek is.

Reinkarnációs emlékek

Igen, azok is előjöhetnek, ha valaki hisz bennük. Ha nem, akkor a felbukkanó képeket tekinthetjük az elme olyan segítő szimbólumainak, amelynek segítségével eljut hozzánk az üzenet. Mert teljesen mindegy, hogy honnan származik egy élmény, egy tapasztalat - a lényeg az, hogy megéljük és integráljuk.

Leonard Orr gondolatai a rebirthingről

Orr szerint 10 energialégzés-ülés a legértékesebb ajándék, amit érzelmi és testi egészséged érdekében magadnak adhatsz. A rossz légzésmintának tudja be ugyanis a megfázásokat, a fejfájást, az asztmát, epilepsziát és a számtalan érzelmi feszültséget.
A lélegzetet az élet titkának tartja - ugyanis a Rebirthing-légzés során a levegővel energiát lélegzel magadba. Hogy ez mit jelent, azt nem lehet elmagyarázni azoknak, akik nem csinálták még, de hangsúlyozza, hogy minden vallás utal a légzésre, mint isteni energia-közvetítőre. (Forrás: http://www.rebirthinternational.de/was_ist_rebi/mehr_entwicklung.htm)

A Rebirthing létrejötte


Leonard Orr eredetileg egyházi pályára készült,de ahogy ő fogalmaz, Jézus megmutatta neki, hogy nem a templomban kell az embereket szolgálnia. 1962-1974 között az emberi légzés kutatásának szentelte magát, ennek során tanulmányozta az indiai jóga légzőtechnikákat is természetesen. Végül saját kísérletei során szerzett véletlen felfedezései eredményeképpen alakította ki a Rebirthing-légzést, amelynek oktatására centrumot hozott létre 1974-ben az USÁ-ban. Azóta számos légzéstanárt vagy "Rebirther"-t képezett ki szerte a világban, Magyarországon azonban kevésbé ismert, mint a holotrop légzés.

Mi a különbség a holotrop és a rebirthing légzések között?

Ezt kérdeztem én is Leonard Orrtól, a rebirthing kidolgozójától, és válaszként csak annyit mondott: "Én mutattam meg Grofnak a légzést."

Ez alapján tehát a legfontosabb különbség az alapító atyákban rejlik: Stanislav Grof neve fémjelzi a holotrop légzést, Orr-é pedig a rebirthinget.

Technikailag a holotrop intenzívebb, szájon át is történő légzést takar, ahol a transzba jutást zenével is elősegítik. A rebirthing-nél alapszabály az orron át történő lélegzés és bár különböző helyzet-variációk itt is vannak (pl. kádban, hideg vízben), csak a lélegzetre támaszkodik, semmi másra.

A módosult tudatállapot

Mi is a módosult tudatállapot tulajdonképpen? Tart szerint az a jellemzője, hogy az átélő személy érzi, hogy ez az állapot a szokásostól lényegesen, minőségileg eltér, és ha legközelebb előáll, felismeri a két állapot azonosságát. (Tart idézi SZABÓ, 2007)

Az emberek vágynak a módosult tudatállapotokra, arra, hogy a világot máshogyan láthassák, mint hétköznapi szemüvegükön keresztül, ugyanis ekkor megérinti őket a világ transzcendens minősége és énhatáraik feloldódásával egységélményre tesznek szert az univerzummal. Ez gyógyító hatású, részben azért, mert problémáiknak új perspektívát ad és új megoldási lehetőségeket villant fel.

Hogy mennyire vágynak az emberek erre az élményre, az az alkoholisták nagy számában jól tükröződik. Csakhogy ez a rossz módszer. Minden relaxációs technika, meditáció vagy légzésterápia - olyan módosult tudatállapotot létrehozó technika, amelyet saját erőfeszítéssel kell elérni - az Assagioli által felsőbb tudattalan tartományát nyitja meg, és nem a félelmeket-szorongásokat tartalmazó klasszikus tudatalattiét.

Pszichofiziológiai-élettani háttér

A rebirthing okozhat hiperventillációs tüneteket a szervezet számára szokatlanul mély légzés miatt - de ez csak az első 1-2 ülésre jellemző.
Mi történik a szervezetben? Az oxigén feldúsul - ezzel párhuzamosan a széndioxid lecsökken -, amelynek kompenzálására az agyi erek összehúzódással reagálnak. A vér PH tartalma is a lúgosodás irányába mozdul el, amely - a szervezet kompenzációs mechanizmusai hatására alacsony kalciumszintet okoz, ez nyilvánul meg a kézfej görcsös összehúzódásában.
A légzés normalizálódásával ez az állapot magától oldódik.

Rebirthing élmények

A tudatos energialégzés során átéltek egyénenként és ülésenként változnak. Nincs két egyforma ülés, és bár terveztem, egyre kevésbé látom lehetségesnek, hogy tudományos módszertannal kísérleti keretek között "formalizáljam" a rebirthing lényegét.

Van persze általánosítható tapasztalat és ezek legfontosabbika az, hogy mindenkinek van egy sajátos működési módja. Van, aki csak fizikai érzeteket él meg, míg mások azonnal képek felbukkanásával reagálnak. Míg egyeseknél a test által kódolt traumák feldolgozása ténylegesen fizikai fájdalom, görcsök, nyilalások formájában nyilvánul meg, addig másoknál az esetleges testérzetek csak kísérőjelenségei a pszichésként megélt tartalmak feldolgozásának. A feszültség lokalizálódhat testtájakra, és ez ülésről-ülésre ismétlődő tapasztalat marad - ki tudja meddig,valószínűleg addig, amíg teljesen fel nem oldódik... A módosult tudatállapotba kerülés időtartama is változó, és egyénenként jellemző: van, akinek néhány légzés elegendő (ebben az a tanulási folyamat is szerepet játszik, ahogy a test emlékszik erre az állapotra, és tudja, mit várunk tőle), van akinek akár 10 perc is kell, de ennél több időre senkinek nem volt még szüksége klienseim közül. Láttam azonban - egy más kulturális közegben - példát arra, hogy valakinek egymást követő napokon több ülésen keresztül kellett lélegeznie, amíg a módosult tudatállapot bekövetkezett.

Saját első rebirthing élményem

Minden elméleti magyarázat helyett talán az a legérzékletesebb, ha személyes élményeimet osztom meg.
Az első rebirthing-élményem volt a legdrámaibb, amely dinamitként robbantotta ki az utam előtt tornyosuló akadályt. Az ezt követő ülések már csak tovább bővítették az utat és egyre mélyebbre vittek abba a tudatalatti tartományba (ezért tökéletes a hegy mélyébe vezető alagút-hasonlat), ahol személyiségem olyan aspektusaival, emlékeivel találkoztam, amely szép lassan nagyon nagymértékű átalakuláshoz vezetett.
Fogalmam sem volt arról, mi vár rám, amikor a holland terapeuta-nő, akinek egy mondatban felvázoltam a megoldandó problémám (12 éve vagyok egyedül, partnerkapcsolat nélkül), azonnal rávágta: Ok, rebirthinget fogunk csinálni.
Azon kaptam magam, hogy mindkét kezem felemelkedik (és ez jelezte számomra, hogy nem képzelődöm, és amit látok, az nem fantáziálásom), és a fejem fölött görcsösen megmerevedik (mint később megtudtam, ez a hiperventilláció jellegzetes tünete, a tetániás őzfejtartás). Ehhez a testi érzethez azonban nagyon konkrét kép társult: a barlang falához láncolt összeaszott kezeket láttam - és megdöbbenve fedeztem fel, hogy ezt a bilincsbe vert kézpárt én egy hónappal azelőtt egy spontán jelentkező látomásban láttam, ahol azt az (akkor még érthetetlen) üzenetet kapva hozzá, hogy "szabadítsd fel magad!" A terapeuta megkért, hogy azonosítsam, hogy kihez tartoznak a kezek, és én egy ősz anyókát láttam megjelenni, akinek jóságos arca távolról sem emlékeztetett boszorkányra. Pedig ez lehetett e leláncolás (és a barlangban bekövetkező halál) oka,hiszen éreztem/tudtam, hogy férfiak tették ezt vele - félelemből.
A terapeuta figyelmeztetett arra, hogy ne próbáljam erőszakkal kifejteni a bilincsből a kezeket, hanem a lélegzetemmel, az így közvetített energiával keltsem újra életre a női alakot. Gyönyörű, sudár női lényt szabadítottam így ki, aki kisétálva börtönéből a fényre újra szabaddá vált.
Mihelyst visszatértem Debrecenbe, csoda történt: egy cetlit találtam az autóm szélvédője mögött rajta egy üzenettel és egy telefonszámmal. A barátomé volt, akivel azóta is - immáron két éve - együtt vagyok...